Hogyan működik a kórházi várólista, és hogyan kerülhetsz hamarabb sorra?

Frissítve: 2026-09-27

Röviden: a tervezhető, kiemelt műtétekre (például csípő- és térdprotézis, szürkehályog-műtét) a kórházak várólistát vezetnek, és a betegek a felvétel sorrendjében kerülnek sorra. A NEAK ezeket a listákat országosan nyilvántartja: a 2026-10-13-i adatok szerint 155 kórház 120 várólistáján összesen 42 077 beteg várt 60 napnál tovább.

Mely műtétekre van várólista?

A NEAK 20 beavatkozáscsoportra közöl kórházankénti várólista-adatot. A legtöbb kórházban vezetett listák: térdprotézis-műtét (30 kórház), csípőprotézis-műtét (28 kórház), szürkehályog-műtét (14 kórház).

Ki dönti el a sorrendet?

A sorrendet a várólistára vétel időpontja határozza meg. Ettől a kórház csak orvosszakmai okból térhet el (sürgős vagy szakmai okból előrehozott ellátás). Ha neked később alkalmas, kérheted, hogy a műtétet a sorrend szerint adható időpontnál később végezzék el.

Választhatok másik kórházat, ha ott rövidebb a várakozás?

A várólistán lévő kórházak és várakozási idők nyilvánosak, így össze tudod vetni őket – ezt mutatjuk be beavatkozásonként. Arról, hogy melyik kórházba kerülhetsz, a beutaló orvosoddal és a kiválasztott kórházzal egyeztess: ők tudják megmondani, fogadnak-e, és mikorra.

Hol nézhetem meg a saját műtétem várható időpontját?

Ha már felvettek egy várólistára, a kórháztól kapott esetazonosítóval a NEAK időpont-lekérdezőjében bármikor megnézheted a tervezett időpontot. Személyes kérdésekkel a kórházat keresd: a NEAK a betegek nevét és elérhetőségét nem látja.

Mit jelent a „tényleges” és a „tervezett” várakozási idő?

A tényleges várakozási idő a már elvégzett műtétekből számol: mennyit vártak átlagosan (vagy mediánban) a betegek a felvételtől a műtétig. A tervezett idő a még várakozóké, és a műtétig változhat. Mi a tényleges, az elmúlt 6 hónapban elvégzett esetekre vonatkozó adatokat mutatjuk – bővebben a módszertanban.